Nagyon sok helyen találkozom olyan jellegű kérdésekkel, hogy 'hogyan lehet svájci tartózkodási engedélyt szerezni', 'milyen típusú tartózkodási engedélyek vannak', stb. Mivel nem nagyon találtam magyar nyelvű forrást, illetve ami van sem teljesen pontos, ezért úgy gondoltam, hogy szentelek ennek a témának egy bejegyzést.

A felhasznált forrás elsősorban Svájc bevándorlással foglalkozó hivatalos oldala, de egy pár személyes tapasztalatot is megosztok azzal kapcsolatban, hogy mit, hogyan és hol lehet elintézni. Kommentben várom a hozzászólásokat, illetve a kérdésekre is igyekszem időben válaszolni.

Alapvetően elmondható, hogy bármilyen típusú tartózkodási engedély (permit, Ausländerausweis, Bewilligung, kinek hogy tetszik) megszerzéséhez szükséges egy munkaszerződés, amely alapján azt meg lehet igényelni. A szerződés jellege - korlátozott vagy határozatlan idejű, illetve milyen mértékű foglalkoztatottságról szól %-ban  - nagyban meghatározza azt, hogy milyen letelepedési engedélyt kap az illető. Illetve az sem mindegy, hogy az év melyik időszakában igényeljük, de erről egy picit később.

Az is általánosságban elmondható, hogy minden permittel kapcsolatos ügyintézést a lakhely szerinti önkormányzat végez, nincs hazai értelemben vett bevándorlási hivatal. Pontosabban van, de nekem még soha semmilyen személyes kapcsolatom nem volt velük, mindent az önkormányzaton keresztül intéztem.

Fontos továbbá, hogy az ügyintézést megkönnyíti, ha az igényléskor be tudunk mutatni egy lakás bérleti szerződést is (a munkaszerződés mellett). A lakásokról, illetve bérleti szerződésekről egy későbbi posztban lesz szó, itt egyelőre álljon annyi, hogy a hatóság szeret megbizonyosodni róla, hogy az anyagi és lakhatási hátterünk biztosított, és lehetőleg nem szeretnénk a svájci szociális háló védelmét igénybe venni.

Végül pedig fontos kiemelni, hogy a jövedelem után fizetett adó mennyiségét is nagyban meghatározza, hogy milyen letelepedési engedéllyel rendelkezünk. Az adózás cseppet sem egyszerű dolog Svájcban, de legalább kiszámítható. Ezzel is egy későbbi posztban fogok foglalkozni. Mivel nem vagyok kifejezett adószakértő, nem szeretnék egyelőre olyanokat leírni, amiknek nem jártam utána a legapróbb részletekig.

G - permit

Határátkelő, ingázó permit. Arra jogosítja tulajdonosát, hogy Svájcban vállaljon munkát, ugyanakkor egy másik ország területén tartsa fenn állandó lakcímét és adózási bázisát. Ezt a fajta permitet jellemzően a határvárosokban dolgozók szokták igényelni, akik svájci városban dolgoznak (legjellemzőbben Genfben, Bázelben, Schaffhausenben vagy Luganoban) de a határ túloldalán, Németországban, Franciaországban vagy Olaszországban élnek - mert például ott sokkal olcsóbb lakást bérelni, meg úgy általában minden. Ennek a permitnek a feltétele, hogy tulajdonosa hetente legalább egyszer visszatérjen az állandó - tehát külföldi - lakcímére. 

A G-permittel rendelkezők más adózási szabályok alá tartoznak, mint az L- vagy B-permitetesek, de erről majd egy másik bejegyzésben. Elöljáróban annyit, hogy mivel a személyi jövedelemadót a lakhely szerint állapítják meg, ezért ez alól mentességet kapnak a G-permit tulajdonosai Svájcban (és a lakhelyükön adóznak), ugyanakkor bizonyos szociális terheket mégis Svájcban vonnak le.

G-permit tulajdonosa soha nem lesz jogosult C-permitet szerezni, függetlenül attól, hogy hány évet dolgozott Svájban. (C-permittel kapcsolatos információkat lásd lejjebb)

forrás: www.sem.admin.ch

L - permit

Az L-permitet, vagy rövidtávú tartózkodási engedélyt, 6-12 hónapra adják ki a hatóságok. Ehhez be kell mutatni a munkaszerződést. Ezt a típusú engedélyt alítják ki továbbá tanulmányaikat itt folytató diákoknak, kutatóknak is.

Az EU-25 országainak (Magyarország is ebbe tartozik) állampolgárai minden további nélkül megkapják ezt a típusú engedélyt. Amennyiben a szerződésünk 3 és 12 hónap közötti időtávra szól, a tartózkodási engedély időtartama megegyezik a szerződés időtartamával. Egyszer hosszabbítható, maximálisan 12 hónappal, de ehhez a megújított szerződést is be kell mutatni. 

L-permitet kaphatnak ugyanakkor olyanok is, akik álláskeresés miatt tartózkodnak az országban. Ez a fajta engedély azonban nem jogosít fel semmiféle szociális támogatásra. Értsd: nem lehet munkanélküli segélyért folyamodni. Később látni fogjuk, hogy visszatérő elemként fordul elő a következő: amennyiben be tudjuk bizonyítani, hogy van elég anyagi fedezetünk arra, hogy az itteni életet fenntartsuk (lakás + egészségbiztosítás), akkor ez az engedély megkapható.

És akkor egy személyes történet. Nekem B-permitem van, határozatlan idejű szerződéssel, normális jövedelemmel, nincs tartozásom, és természetesen van itteni érvényes lakásszerződésem. Párom úgy kapott L-permitet, hogy én kitöltöttem egy felelősségvállaló nyilatkozatot, amelyben elfogadtam, hogy az ő itt tartózkodása alatt felmerülő költségeket 50'000 CHF erejéig állom. Valamint be kellett bizonyítanom, hogy ténylegesen nincs közüzemi tartozásom - ezt az igazolást egy erre hivatott intézmény állítja ki. A dokumentum neve Betriebungsauszug, és a Betriebungsamt nevű intézmény állítja ki.

L-permittel már lehet alapvető szolgáltatásokat igénybe venni, lehet bankszámlát nyitni, telefon előfizetést kötni, stb, ugyanakkor ezeket a szolgáltatásokat csak lebutított formában adják a szolgáltatók. A bank például csak előre feltöltős hitelkártyát fog adni (ami jó internetes vásárláshoz, de például autóbérlésnél gondot okozhat, mert a legtöbb cég nem fogad el Prepayed hitelkártyát), illetve a mobilszolgáltatók sem biztos, hogy kötnek kétéves hűségnyilatkozatot ilyen permittel. 

forrás: www.sem.admin.ch

B - permit 

A B-permit 5 évre jogosító tartózkodási engedély, mely megfelelő feltételek mellett automatikusan meghosszabbodik. A meghosszabbítás azonban korlátozható, amennyiben az illető az itt tartózkodás alatt 12 egymást követő hónapban munka nélkül volt (munkanélküli segélyt kapott). Azok kapják meg, akiknek 12 hónapnál hosszabb időre szóló határozott idejű, vagy eleve határozatlan idejű munkaszerződésük van. Illetve olyanok is igényelhetik, akik kellő anyagi fedezettel rendelkeznek, van állandó lakcímük és egészségbiztosításuk. Ezen a ponton még a hivatalos honlap sem fogalmaz pontosan, hogy mit is jelent a 'kellő anyagi fedezet', de nekem az önkormányzatban azt mondták, hogy a feltétel minimum 50'000 CHF megléte egy svájci bankszámlán. Mint korábban írtam: arról akarnak megbizonyosodni, hogy aki itt telepedik le, az nem azért jön ide, hogy a svájci szociális háló nyújtotta védelmet kihasználja.

A B-permittel már teljes-körű szolgáltatásokat igénybe lehet venni, rendes, dombornyomott hitelkártyát, kétéves hűségnyilatkozatot, stb lehet igényelni minden szolgáltatónál.

Ismét egy személyes történet. Amikor ide kerültem 2012. novemberében, akkor határozatlan idejű szerződéssel a kezemben mentem be a helyi önkormányzathoz permitet igényelni. L-permitet kaptam, amin eléggé meglepődtem, de elmagyarázták. Az egész rendszer kvótarendszer szerint működik. Nem lehet pontosan tudni, hogy hány kvóta jut egy országra, mert nem országokra bontva határozzák meg a számokat, hanem régiókra bontva. Viszont a kvóták értelemszerűen az év közben elfogynak, így év vége felé már nem tudnak kiadni B-permitet akkor sem, ha minden jogunk megvan rá. Azt tanácsolták, hogy menjek vissza februárban, ugyanis nagyjából január közepén nullázzák a számlálót - igen, nekem is furcsa volt, de ez van. És valóban, visszamentem februárban, mondtam, hogy szeretnék B-permitet igényelni, elmagyaráztam, hogy a bank és mobilszolgáltató miatt kell, vittem a munka- és lakásszerződésem, és egy pár hét alatt ki is állították nekem a permitet. 

Ugyanakkor párom, aki több helyen is dolgozik, de mindenhol csak részmunkaidőben, nagyjából háromszor adta le az összes dokumentumát, mire elfogadták és megadták neki is a B-permitet. A magyarázat megintcsak az volt, hogy meg akartak róla győződni, hogy fenn tudja magát tartani, és nem akarja a munkanélküli segélyt felvenni, tehát stabil az anyagi háttere.

forrás: www.sem.admin.ch

C - permit

Korlátlan idejű tartózkodásra jogosító permit. Az egyetlen olyan permit, amit nem lehet közvetlenül, első belépéskor igényelni, megszerzésének feltétele az itt eltöltött öt vagy tíz év. Ennek az engedélynek a szabályozása azonban eléggé trükkös, és sajnos magyar állampolgárok számára egyelőre kevésbe kedvező. A C-permit ugyanis alanyi jogon jár minden olyan állampolgárnak, aki megszakítás nélkül élt Svájcban a megelőző öt évben... ÉS az EU-15-ök egyikének állampolgára. Az EU-15-ök viszont a 2004. májusi EU bővítés előtti országokat jelenti, tehát Magyarország nem tagja ennek a plénumnak, ergo magyaroknak nem jár alanyi jogon ez a permit öt év után. Igényelhető ugyanakkor, de az állam nem köteles megadni, ráadásul meglehetősen kemény kritériumoknak kell megfelelni - nyelvismeret például. Tíz év folyamatos tartózkodás után azonban mindenkinek jár, függetlenül attól, hogy milyen ország fia/lánya.

Néhány nagyon fontos dologban azonban a C-permit más elbírálás alá tereli annak tulajdonosát. Az egyik ilyen legfontosabb az adózás. Tudom, hogy az elején azt írtam, hogy az adózás egy másik bejezés tárgyát fogja képezni, ez így is lesz, de a C-permittel kapcsolatos szabályozások elég világosak. Míg a többi permit esetében a munkáltató a munkabér átutalásakor azonnal levonja a személyi jövedelemadót, addig a C-permit tulajdonosainak ezt már nem teszik meg - és ugyanolyan szabályozás vonatkozik rájuk, mint a svájci állampolgárokra. Nekik saját adóbevallást kell készíteni, és maguknak kell az adót befizetni. Ráadásul az adó mértéke is permitenként eltér (és a C-permites/állampolgár fizet a legtöbbet). Tehát elsőre jobban jár az aki megkapja a C-permitet, mert nem vonja le a munkáltató az adót, viszont év végén adóbevallást kell készíteni, és egy - vagy maximum két - összegben befizetni az adót. 

Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy ez a saját adóbevallásos történet elég lassú. Az előző évi adót nagyjából a következő nyár közepére-végére állapítja meg az adóhatóság, és az összeg befizetésére is viszonylag hosszú idő áll rendelkezésre.

A C-permit hatalmas előnye ugyanakkor - a többi permittel szemben -, hogy felfüggeszthető. Ez azt jelenti, hogy annak tulajdonosa vállalhat munkát külföldön (maximum négy évig egyhuzamban) anélkül, hogy elvesztené a svájci letelepedéshez való jogát. A többi permitet azonnal vissza kell szolgáltatni az ország életvitel-szerű elhagyásakor, és amennyiben később újra vissza szeretne jönni az illető, az egész igénylési folyamat kezdődik elölről. 

forrás: www.sem.admin.ch